Üdv!

Mai blogbejegyzésem egyik kedves ismerősömről, valamint  egy könyvből és az abból készült filmről fog szólni, ahogyan azt megígértem az egyik közösségi oldalamon.

Eszter,ahogyan én látom! :)

Nos,Eszterrel egy iskolába járunk és évfolyam társak is vagyunk.
Eddig nem igazán figyeltem fel rá,mert nem ismertem.
Igazából 11.-es gyakorlaton kezdtem el figyelni rá.

Látszólag külsőre egy egyszerű lánynak tűnik,pedig határozottan nem az! Az ismerőseim közül talán ő az egyetlen lány,aki képes felvállalni magát és évek múltával sem változik meg senki kedvéért sem.

Tudjátok felnézek rá,hiszen nem változtatja meg őt a média,a divat,a különböző hülyeségek,amiket a nép követ.
Tetszik a stílusa,igazi kis hippi és töretlenül hisz a vallásában és fel meri vállalni,hogy szereti,tiszteli és hisz Jézusban.Tudjátok ez az amit jóformán 80%-ban senki nem mer felvállalni.

Szimpatikus,hogy jár a vallásának megfelelő gyülekezetbe.Esküszöm nektek öröm nézni,hogy boldog,ahogy rakosgatja ki a képeket a barátaival! És tudjátok,hogy mért? Mert nem érdekli ki mit gondol róla,éli az életét és arra törekszik,hogy mindenkinek jó legyen.

Kreatív:

Meglátja a legapróbb dolgokban a pozitívumot!
Lehet,hogy nem vagyunk barátok,de örülök,hogy az ismerősömnek tudhatom.
Eszter,egy csodálatos ember,tele jósággal! :)

Itt egy idézet tőle: 

• Nem akarok tökéletes lenni, nem akarok megfelelni, csak valami különlegeset tenni és boldognak lenni. Szeretném függetlenül, de határok között, szabadon, de szabályok szerint, néha nehézségek árán tenni amit akarok, és akarni, amit az Úr akar. Röviden és tömören...:)

Nos,ő Eszter

Direkt nem olyan képet raktam ki róla,amin felismerhető,nehogy véletlen megsértsem a személyi jogait.
Remélem az sem lesz gond,hogy róla írtam! :)

Most pedig rátérek a filmre.

Pár hónappal ezelőtt Eszternél láttam film előzetest. Az volt a címe,hogy Csillagainkban a Hiba. 
Megnéztem az előzetesét,és teljesen felvillanyozott,megfogott és kíváncsivá tett!
Utána néztem,hogy mikor jön ki a film,majd mivel még messze volt így e-bookban kezdtem el olvasni.
Sajnos nem jutottam a végére,mert kivételesen,most mindig közbe jött valami.
Aztán tegnap megnéztem a filmet.

LENYŰGÖZŐ ÉS GYÖNYÖRŰ VOLT!

Annyit sírtam rajta,mint a felhő,amikor zápor van!
Mindig is érdekelt maga a téma,hogy milyen egy "beteg" ember élete sorsa.Hogyan éli a napjait,hogyan éli meg a kórt,amiben szenved. Valószínűleg se a könyv,se a film nem tükrözi a teljes valóságot,amikor egy emberrel ez történik,de egy kis rálátást ad arra,hogy milyen valójában.

Nem kívánom senkinek,hogy átélje azt,amit Hazel Grace Lancaster és Augustus Waters.
Persze itt nem a szerelem részére gondolok,hanem a fájdalomra,az elvesztésre.

Szerelem

Csodálatos románc alakul ki Hazel és Gus között.Baromira tetszik,ahogy bókol és próbálkozik Gus annak ellenére,hogy Hazel tart ettől a dologtól,mert fél,hogy fájdalmat okoz annak,akit szeret,ha ő nem lesz többé.
Váratlan fordulat volt számomra,hogy végül Gus hal meg előbb!
Rettentően sírtam.Annyira átéreztem Hazel helyzetét.
Gondolj bele.Közel engedsz magadhoz valaki,akit először nem mersz.Aztán tök jól megvagytok,szerelem alakul ki és többé már nincs. Kicsit belehalnék azt hiszem. De talán könnyebb lenne a tudat,hogy nekem sincs sok hátra és a mennyben találkozunk újra az örökké valóságban.

Hát jó? Hát jó.

Végére pár idézetet és képet raknék be:

"Fogad közé szorítod a gyilkost,de nem adsz neki okot a gyilkolásra."

"Az elvesztésed biztos hogy pokoli fájdalom lesz,de te tudod a legjobban,hogy az ember képes fájdalommal élni. El kell tűrni."               

"Nem volt tökéletes, semmi ilyesmi. Nem volt a tündérmesék szőke hercege, vagy mit tudom én. Időnként igyekezett olyan lenni, de akkor szerettem a legjobban, ha nem erőltette."

"A szerelem az, hogy mindenképpen megtartjuk az ígéretet."

"Ez a baj a fájdalommal (...). Megköveteli, hogy érezzék."

 

"Az egyetlen személy, akivel igazából akartam beszélni Augustus Waters haláláról, az Augustus Waters volt."

 

"Azt mondod nem vagy különleges, mert a világ nem tud rólad, de ezzel megsértesz engem. Én tudok rólad."

 

"Én hiszek az igaz szerelemben, tudod? Nem hiszem, hogy mindenkinek megmarad a szeme, vagy sose betegszik meg, vagy ilyesmi, de mindenkinek kellene egy igaz szerelem, és annak legalább egy életen át kellene tartania."

 

"Olyan szerencsés vagyok, hogy szerethetem. (...) Nem az ember dönti el, hogy szenved-e a világban, de abba van egy kis beleszólása, ki mérje rá a szenvedést. Én szeretem a választásomat. Remélem, ő is szereti az övét."

 

Végére ez a kis cukiság! :)