Halihó! :)

Újra van egy pár percem,így leírom mik történnek/történtek velem mostanában :)
Mamát előző posztban leírtam,tehát azt nem firtatom tovább,nyugodjon békében! :) <3

Suli.

Május nyolcadikán cakk und pakk le kell adnom a vizsgaruhámat,4 szakdokumentációt.
Hogy hogy haladok:------->Hahahahahaaaaaa...... :D :D :D :D
Viccet félretéve egész jól,bár,ha azt vesszük,hogy csak az iskolában lehet varrni a ruhát akkor eléggé rosszul.

Direkt olyan ruhát terveztem,aminek a szabásmintája egyszerű,de mutatós,plusz olyan anyagot választottam,ami feldobja az egész szettet.
Inkább a külső kiegészítőkre fektettem a hangsúlyt,amitől haute couture lesz a ruhám.

Doksikkal lassan,de haladok,egyszer csak kész lesz!:)

Szerelem.

Április 16.-án volt,hogy egy éve egyedül vagyok,ami az idei leghosszabb egyedüllétem életem során.
Július 15.-e óta semmilyen formában nincs fiú az életemben. (Nyilván itt a csók és a többi dolgok számítanak bele.)
Nemrég egyik posztomban írtam egy srácról,hogy novemberben ismertem meg és de jó meg minden,aztán meg lelkileg ki voltam miatta.

Kössétek fel a gatyátokat,az incidens után még egyszer bedőltem neki,hogy na végre találkozunk és utolsó pillanatban én húztam ki belőle,hogy ja amúgy még sem jó neki.
Kurva mérges voltam,mert rá alapoztam a napom.
Ez volt csütörtökön,akkor nem is válaszoltam vissza,mert annyira mérges voltam,hogy fűt fát leírtam volna és adtam volna neki egy útlevelet egy melegebb éghajlatra.
Szombaton lenyugodva leírtam neki,hogy mit gondolok az egészről,hogy mit érzek.De igazából meg se nézte heteken keresztül. Ekkortájt csináltam új facebookot és oda csak azokat az ismerőseimet vettem fel,akikkel napi kapcsolatban vagyok,vagy legalábbis közeliben,például rokon.Ez kb. február-március tájt lehetett. Hiszitek vagy sem április 15.-én (kb 2 hónap után)megint felkeresett és elkezdtünk beszélgetni,túltettem magam azon,hogy átcseszte,hogy leszarta a fejemet és nyeltem egy nagyot. Nagyon NAGYOT. Hajnalig beszélgettünk és ő hozta fel a találkozás témát,Hogy hol mikor stb. Nos akkor most leírom a legesetlenebb randimat a világon(ami az én hibám volt,de mai napig jót nevetek rajta. :D )

Randim:

 Nos,megbeszéltük,hogy deákon találkozunk a templomnál. Na igen. Deák az nekem egy rohadt fekete lyuk én ott nem igazodom el. Bárhova elmegyek,még a sárga föld alá is eltalálok,de ott egyszerűen nem ismerem ki magam!! :D

Lényeg a lényeg megnéztem térképen biztos ami biztos,hogy hol van.Megkérdeztem osztálytársaimtól,hogy ne legyek sügér. Na persze ez jó vicc volt,mert nekem a templom az a Bazilika.(én sötét alpári szerencsétlen. xD) Na mindegy.Négy,negyed ötre beszéltük meg a találkozót,tökre örültem,mert 4-re ott voltam még előbb is. Vártam,vártam..de semmi. Felhívni nem tudtam,mert elhagyta a telefonját egy jól sikerült buliba,így a megtalálás esélye 80%-ról kb. a nullára esett. Negyvenöt perc után olyan ideges lettem,hogy megint átbaszta a fejem,hogy írtam neki egy levelet,amit nyilván később kap majd meg,hogy Nem tudom,hogy ennyire naiv vagyok-e,vagy ennyire elkerültük egymást,mindenesetre itt várok 45 perce és te sehol nem vagy. (Egyébként megjegyzem,hogy csodálkoztam,magamon,hogy nem olvastam be neki jobban. :D Még jó,hogy meggondolt voltam.) Na szóval elkezdtem metró fele venni az irányt,full mérgesen és gondolkoztam közbe,hogy most én vagyok a hülye,vagy mit rontottam el. Elkezdtem gondolkodni(igeen néha azt sem árt),hogy talán van itt egy másik templom. Nos talált süllyedt,mivel ott ült előtte cigivel a kezében. 
Ilyenkor most fejembe lezajlott két opció: Vagy elmegyek és úgy teszek,mintha nem vettem volna észre,vagy odamegyek hozzá és megmondom,hogy egy gyökér vagyok nagy GY-vel. Egye fene utóbbit választottam,gerincemre nézve. Odamentem hozzá és nem győztem bocsánatot kérni valószínűleg pipacs,sőőt paradicsom piros fejjel,és higgyétek el nekem,nem a melegtől volt. :D
Leültünk egy szabad padra elkezdtünk beszélgetni,már 2 órája beszélgetünk(már ha a monológot lehet párbeszédnek nevezni),de még mindig nem néz rám. Figyeljetek,hát nincs sok önbizalmam ez köztudott,de annyira bűn rondának sem gondolom magam,hogyha egy kiló sminket magamra teszek ne tűnjek egy icipicit csinosnak! Frusztrált,hogy nem nézett rám. Én olyan ember vagyok,hogyha valakivel beszélek akkor igen is a szemébe nézek és keresem a szemkontaktust. Nála ez nem volt meg. Alapvetően nekem bejött a srác,bár fordítva ezt nem igen gondoltam róla. Tekintve az előbb leírtakat.

Ja igen a másik:Ha én beszélgetek valakivel és az illető mondja a sorait,de én tudok hozzáfűzni valamit,akkor ezt elmondom és ÉN folytatom a beszélgetést. De basszus az,hogy nem engedett szóhoz jutni igen csak vicces volt.Mire végig mondta a fél tankönyvet és nem felejtettem el esetleg,hogy mit akarok mondani,akkor utólag(kb. fél óra) benyöghettem volna. na de mindegy is. Köztudott,hogy én ilyen kis ölelgetős szarjankó vagyok,tehát képes vagyok egy alig félórája(nála ez két óra) ismert embert is megölelni.
Igen őt is megöleltem,de baszki az nem volt semmi. A gyerek kb. 185 cm és én nem a derekánál ölelem meg,neeem Zsani nem olyan,neki gyökér módon felülre kell csimpaszkodnia,nehogy már véletlen ne legyen nevetséges. Így az egész olyan esetlenre sikerült,hogy sírni tudtam volna kínomban. :D

Ezután elköszöntünk egymástól és azóta nem is beszélünk. Szóval király,nyilván nem jöttem be neki,de lehet jobb is így,mert minden ember akivel össze hoz a sors valamilyen tanulási lehetőséget nyom a képedbe,hogy ezt SOHA semmilyen körülmények között ne csináld még egyszer. Köszönöm sors,tuti megtanultam,hogy aki 3x elvágja magát(vagy többször) annak ne adja több esélyt,mert nem érdemli meg és nekem lesz kellemetlen. Nos igen yeeee.

Most viszont elmondanám,hogy megismertem egy srácot március 15.-én.
Aranyosnak tűnik hellyel-közzel legalább minden héten beszélgetünk. Kedves,aranyos,elég sok dolgunk egybevág. Remélem a legjobbakat. Nekem nagyon szimpatikus. Örülnék neki,ha kicsit közelebbről is megismerhetném,de ezt majd a sors hozza. Nagyon sokat gondolok rá,és mindig örülök,ha akkor ír,mikor nem is számítok rá. Szeretek vele beszélgetni,úgy érzem,hogy megért és húz előre. :)
 Jó lenne.. :) na mindegy ez majd alakul,ha így van megírva fent! :)

Minden esetre jó lenne már valakivel megosztani azt a nagy szívemet,az ágyamat. :) 
Jó lenne valakihez odabújni,valakinek mondani,hogy szeretem. Várni az érintését,hogy érezzem tartozom valakihez. :) Jó jó nem csöpögök tovább,csak álmodozom..egyszer úgy is valóra válnak,csak lehet még nincs itt az idő. :) Viszont van egy olyan megérzésem,hogy május 8 után történni fog valami. Le is kopogom! :)

Nos mára ennyi volt az irományom!
További szép estét nektek kis "rémbók".