Sziasztok!

Tegnapi nap csak úgy beugrott egy ötlet a fejembe,hogy mi lenne,ha készítenék itthoni alapanyagokból saját púdert saját bőrszínre. 

Sajnos általában,amikor mi csajok megyünk sminket vásárolni legtöbbször nem találunk a saját arc színünkhöz megfelelő alapozót,illetve púdert,mert vagy világosabb,vagy sötétebb a saját arcbőrünknél.

Nos,kikísérleteztem,egy púdert mindössze pár-,minden lány repertoárjából összeszedhető alapanyagokból.

Amire alapult a kísérlet mégpedig az volt,hogy egyszer olvastam egy oldalt,hogy ha össze van törve a púdered és szinte használhatatlan,akkor törd össze por állagúvá,keverj hozzá alkoholt és szépen kend vissza a tartójába simára.Hagyd egy napot állni,és olyan,mint új korában. Nos részben én is ezt az elvet követtem.

Hozzávalók,a házi púderhez:

• Púderes dobozka(kitakarítva,szépen kitisztítva)

• Alapozó(több féle színű,mert keverni kell)

• Hintőpor

• Ecset(amivel kevered az anyagot)

• 70%-os alkohol(patikában kapható)

• Kis edényke(mert kezdetben kevés lesz a hely a púderes dobozkában)

• Zsebkendő

  1. Először is önts hintőport a púderes dobozkába(ne sajnáld,egy csomó kell bele,ha nem csak 3 használatra készítesz!:)

  

2. Adj hozzá a saját alapozódból annyit,amennyit fel vesz a hintőpor,hogyha összekevered egy sűrű elegyet kapj.

3. Keverd össze jó alaposan.Ha kevés az adag,akkor bátran növeld az adagot! Én kevertem hozzá egy-két árnyalattal sötétebb alapozót is,hogy menjen a bőrszínemhez.

4. Ez után adj hozzá még hintőport és rázd össze,hogy kis golyókat kapj,lényeg,hogy minél kisebb legyen,tehát én egy párszor elrázogattam,és adtam még hozzá hintőport,mire olyan állagú lett,mint a képen.

5. Utána én beleraktam egy kis edénykébe,mert nem fért már el a púderes dobozkában.

6. Miután átraktam golyókat alaposan egymásra nyomkodtam,finoman elkezdtem a kapott "gyurmát" lebontogatni apróbb porszemekre.

7. Ha ezzel végeztünk akkor hozzáadok annyi alkoholt,amennyitől a gyurmánál kicsit hígabb formát vesz fel,de semmi esetre se folyjon!!

8. Miután ezzel megvagyunk a tisztára mosott púderes flaskába belerakom a kapott anyagot és szépen elsimítom,hogy egyenletes legyen.

9. Ezután ráteszem a zsebkendőt és finoman megnyomkodom,hogy felszívja a felesleges nedvességet.

10. Kész vagyunk. Ezek után legalább 2 teljes napig hagyni kell,hogy kiszáradjon az elegy és utána használatra kész!:)

Halihó! :)

Újra van egy pár percem,így leírom mik történnek/történtek velem mostanában :)
Mamát előző posztban leírtam,tehát azt nem firtatom tovább,nyugodjon békében! :) <3

Suli.

Május nyolcadikán cakk und pakk le kell adnom a vizsgaruhámat,4 szakdokumentációt.
Hogy hogy haladok:------->Hahahahahaaaaaa...... :D :D :D :D
Viccet félretéve egész jól,bár,ha azt vesszük,hogy csak az iskolában lehet varrni a ruhát akkor eléggé rosszul.

Direkt olyan ruhát terveztem,aminek a szabásmintája egyszerű,de mutatós,plusz olyan anyagot választottam,ami feldobja az egész szettet.
Inkább a külső kiegészítőkre fektettem a hangsúlyt,amitől haute couture lesz a ruhám.

Doksikkal lassan,de haladok,egyszer csak kész lesz!:)

Szerelem.

Április 16.-án volt,hogy egy éve egyedül vagyok,ami az idei leghosszabb egyedüllétem életem során.
Július 15.-e óta semmilyen formában nincs fiú az életemben. (Nyilván itt a csók és a többi dolgok számítanak bele.)
Nemrég egyik posztomban írtam egy srácról,hogy novemberben ismertem meg és de jó meg minden,aztán meg lelkileg ki voltam miatta.

Kössétek fel a gatyátokat,az incidens után még egyszer bedőltem neki,hogy na végre találkozunk és utolsó pillanatban én húztam ki belőle,hogy ja amúgy még sem jó neki.
Kurva mérges voltam,mert rá alapoztam a napom.
Ez volt csütörtökön,akkor nem is válaszoltam vissza,mert annyira mérges voltam,hogy fűt fát leírtam volna és adtam volna neki egy útlevelet egy melegebb éghajlatra.
Szombaton lenyugodva leírtam neki,hogy mit gondolok az egészről,hogy mit érzek.De igazából meg se nézte heteken keresztül. Ekkortájt csináltam új facebookot és oda csak azokat az ismerőseimet vettem fel,akikkel napi kapcsolatban vagyok,vagy legalábbis közeliben,például rokon.Ez kb. február-március tájt lehetett. Hiszitek vagy sem április 15.-én (kb 2 hónap után)megint felkeresett és elkezdtünk beszélgetni,túltettem magam azon,hogy átcseszte,hogy leszarta a fejemet és nyeltem egy nagyot. Nagyon NAGYOT. Hajnalig beszélgettünk és ő hozta fel a találkozás témát,Hogy hol mikor stb. Nos akkor most leírom a legesetlenebb randimat a világon(ami az én hibám volt,de mai napig jót nevetek rajta. :D )

Randim:

 Nos,megbeszéltük,hogy deákon találkozunk a templomnál. Na igen. Deák az nekem egy rohadt fekete lyuk én ott nem igazodom el. Bárhova elmegyek,még a sárga föld alá is eltalálok,de ott egyszerűen nem ismerem ki magam!! :D

Lényeg a lényeg megnéztem térképen biztos ami biztos,hogy hol van.Megkérdeztem osztálytársaimtól,hogy ne legyek sügér. Na persze ez jó vicc volt,mert nekem a templom az a Bazilika.(én sötét alpári szerencsétlen. xD) Na mindegy.Négy,negyed ötre beszéltük meg a találkozót,tökre örültem,mert 4-re ott voltam még előbb is. Vártam,vártam..de semmi. Felhívni nem tudtam,mert elhagyta a telefonját egy jól sikerült buliba,így a megtalálás esélye 80%-ról kb. a nullára esett. Negyvenöt perc után olyan ideges lettem,hogy megint átbaszta a fejem,hogy írtam neki egy levelet,amit nyilván később kap majd meg,hogy Nem tudom,hogy ennyire naiv vagyok-e,vagy ennyire elkerültük egymást,mindenesetre itt várok 45 perce és te sehol nem vagy. (Egyébként megjegyzem,hogy csodálkoztam,magamon,hogy nem olvastam be neki jobban. :D Még jó,hogy meggondolt voltam.) Na szóval elkezdtem metró fele venni az irányt,full mérgesen és gondolkoztam közbe,hogy most én vagyok a hülye,vagy mit rontottam el. Elkezdtem gondolkodni(igeen néha azt sem árt),hogy talán van itt egy másik templom. Nos talált süllyedt,mivel ott ült előtte cigivel a kezében. 
Ilyenkor most fejembe lezajlott két opció: Vagy elmegyek és úgy teszek,mintha nem vettem volna észre,vagy odamegyek hozzá és megmondom,hogy egy gyökér vagyok nagy GY-vel. Egye fene utóbbit választottam,gerincemre nézve. Odamentem hozzá és nem győztem bocsánatot kérni valószínűleg pipacs,sőőt paradicsom piros fejjel,és higgyétek el nekem,nem a melegtől volt. :D
Leültünk egy szabad padra elkezdtünk beszélgetni,már 2 órája beszélgetünk(már ha a monológot lehet párbeszédnek nevezni),de még mindig nem néz rám. Figyeljetek,hát nincs sok önbizalmam ez köztudott,de annyira bűn rondának sem gondolom magam,hogyha egy kiló sminket magamra teszek ne tűnjek egy icipicit csinosnak! Frusztrált,hogy nem nézett rám. Én olyan ember vagyok,hogyha valakivel beszélek akkor igen is a szemébe nézek és keresem a szemkontaktust. Nála ez nem volt meg. Alapvetően nekem bejött a srác,bár fordítva ezt nem igen gondoltam róla. Tekintve az előbb leírtakat.

Ja igen a másik:Ha én beszélgetek valakivel és az illető mondja a sorait,de én tudok hozzáfűzni valamit,akkor ezt elmondom és ÉN folytatom a beszélgetést. De basszus az,hogy nem engedett szóhoz jutni igen csak vicces volt.Mire végig mondta a fél tankönyvet és nem felejtettem el esetleg,hogy mit akarok mondani,akkor utólag(kb. fél óra) benyöghettem volna. na de mindegy is. Köztudott,hogy én ilyen kis ölelgetős szarjankó vagyok,tehát képes vagyok egy alig félórája(nála ez két óra) ismert embert is megölelni.
Igen őt is megöleltem,de baszki az nem volt semmi. A gyerek kb. 185 cm és én nem a derekánál ölelem meg,neeem Zsani nem olyan,neki gyökér módon felülre kell csimpaszkodnia,nehogy már véletlen ne legyen nevetséges. Így az egész olyan esetlenre sikerült,hogy sírni tudtam volna kínomban. :D

Ezután elköszöntünk egymástól és azóta nem is beszélünk. Szóval király,nyilván nem jöttem be neki,de lehet jobb is így,mert minden ember akivel össze hoz a sors valamilyen tanulási lehetőséget nyom a képedbe,hogy ezt SOHA semmilyen körülmények között ne csináld még egyszer. Köszönöm sors,tuti megtanultam,hogy aki 3x elvágja magát(vagy többször) annak ne adja több esélyt,mert nem érdemli meg és nekem lesz kellemetlen. Nos igen yeeee.

Most viszont elmondanám,hogy megismertem egy srácot március 15.-én.
Aranyosnak tűnik hellyel-közzel legalább minden héten beszélgetünk. Kedves,aranyos,elég sok dolgunk egybevág. Remélem a legjobbakat. Nekem nagyon szimpatikus. Örülnék neki,ha kicsit közelebbről is megismerhetném,de ezt majd a sors hozza. Nagyon sokat gondolok rá,és mindig örülök,ha akkor ír,mikor nem is számítok rá. Szeretek vele beszélgetni,úgy érzem,hogy megért és húz előre. :)
 Jó lenne.. :) na mindegy ez majd alakul,ha így van megírva fent! :)

Minden esetre jó lenne már valakivel megosztani azt a nagy szívemet,az ágyamat. :) 
Jó lenne valakihez odabújni,valakinek mondani,hogy szeretem. Várni az érintését,hogy érezzem tartozom valakihez. :) Jó jó nem csöpögök tovább,csak álmodozom..egyszer úgy is valóra válnak,csak lehet még nincs itt az idő. :) Viszont van egy olyan megérzésem,hogy május 8 után történni fog valami. Le is kopogom! :)

Nos mára ennyi volt az irományom!
További szép estét nektek kis "rémbók". 

Drága mamám,április 17.-én 20 órakor eltávozott a Mennybe.
Ma temettük őt el.Rettentő sokat sírtam,pedig azt hittem már nem fog menni. Urnája előtt volt egy kép róla,amin mosolyog,és akkor elkattant bennem valami és zokogtam.

Tudom mama ezt nem látja,de azért leírom:

Drága,egyetlen Dindanmama!

Köszönöm,hogy te voltál a nagymamám. Tudom,hogy sokszor nem úgy viselkedtem veled,ahogy illett volna,de mellettem szóljon,hogy kicsi voltam,fiatal és meggondolatlan. Mindezek ellenére sikerült megnevelned,úgy hiszem.:)Megéltünk rosszat és jót is,bár úgy gondolom utóbbiból sokkal,de sokkal többet!

Emlékszem mindig adtál egy kis pénzt,hogy : "Zsanika vegyél egy kis fagyit,mindjárt jön a tilingós kocsi".

Mikor teli szájjal nevettél valamelyik nyelvbotlásomon,vagy azon,ha nem hallottál semmit abból,amit mondtam,s te mégis bólogattál.

Mikor ki kellett menni a boltba neked valamiért,és mindig mondtad,hogy vegyek valamit magamnak is,és nem volt pofám hozzá akkor kiküldtél még egyszer,hogy de,de vegyek magamnak is.

Vagy,mikor megvetted nekem a szülinapomra a hupikék törpikék kazettát,illetve később a cd-t. :)

Amikor könyvet vettél nekem,és amikor megnéztük moziban a legújabb disney mesét!

Annyi emléket adtál nekem mama! Köszönöm szépen!

Remélem,hogy jó utad volt a mennybe menetelnél!
Kérlek,hogy vigyázz ránk fentről,és segíts utunkat és hitünket!

Utolsó szép emlékem rólad,mikor a kórházban mosolyogtál és megsimogattad az arcomat,és mondtad,hogy szeretlek,de menjél már haza,mert nem akarja elfecsérelni az időmet,mert biztos lenne dolgom. Pedig jó volt kicsit bent lenni nála,amit sajnálok az az,hogy nem tudtam eleget vele lenni.

Ő volt az én lelki társam,egész nyáron egymást néztük és beszélgettünk röhögcséltünk és fagyiztunk.
Imádtam mamát,jobban,mint bárkit! Rossz,hogy nincs,de ő sem akarná,hogy sírjak érte(még ha most is ezt teszem,de nevetve potyognak a könnyeim emlékére). 

Mama! Remélem én is leszek olyan erős és magabiztos nő,mint amilyen te voltál!

Köszönöm,hogy tanítottál,hogy belém nevelted az olvasás iránti rajongást.
Köszönöm,hogy egyengetted utamat és segítettél nekem anyagilag olykor,mikor szükségem volt rá a tanulmányaim,vagy más miatt!

Most elbúcsúzok tőled,bárszívemben örökre itt marad emléked,még is emelt fővel folytatom tovább utamat,immár "nélküled".

Ég veled,Szeretlek!

Először is,Boldog Új Évet minden kedves olvasómnak! :)

Egyedül.

Ez a szó mindenkinek mást jelent.

Valakinek azt,hogy nincs családja.
Valakinek azt,ha nincsenek barátai. 
Valakinek pedig azt,hogy nincs párja,társa.

Az utóbbi kettőt megéltem már,illetve a legutolsónak a szakaszában most vagyok.

Van az az idő,amikor kevés az,hogy van barátod/barátnőd. Persze fontosak,mert ha jól választasz egy életig ottmaradnak melletted. Nos nem is ez a lényeg. Hanem inkább az,hogy nem egészítik ki azt az ürességet,ami benned tombol. Persze megkapod tőlük a szeretetet,a törődést,de mégsem erre van szükséged. Legalábbis máshogy,mint gondolnánk.

Egy hete kicsit depresszív hangulatban vagyok. Tök jó az életem most,le is kopogom. De egyedül érzem magam. Magányosnak. Nincs egy olyan ember,akihez hétvégén odabújhatnék,akinek mondhatnám,hogy jó reggelt szívem. Szeretlek. Üresnek érzem magam 9 hónapja. Persze volt azóta egy,s más,de nem elégített ki hosszú távra. Szükségleteim is vannak,de nem vagyok az a fajta lány,aki bárki ágyába bemászik..értitek. 

November harmincadikán felcsillant a remény a levegőben. Végre jött egy lovag a láthatáron. Hajnalokig beszélgettünk mindennap. Skype-oltunk. Most meg semmi. Nem igazán mutatom ki,de kicsit összeroskadtam,hogy a szépnek csak úgy vége szakadt. Mintha elvesztettem volna egy darabkámat,pedig még csak nem is találkoztunk. Viccesen hangzik nem? Nem gondolnám,hogy egy szörny vagyok aki élve felfal mindenkit..még is úgy érzem mintha elijesztenék minden embert aki kicsit is közeledik hozzám. Őt is. Sosem erőltettem rá senkire semmit és most sem volt másképp,csak kicsit frusztráló helyzet alakult ki. Erről nem is beszélnék többet.

Tudjátok nem szoktam hamar megkedvelni valakit. Főleg nem így láthatatlanban. Őt még is sikerült. Lehet itt rontottam el. Mindig tartom magam,hogyha össze is jövök egy sráccal ne legyek hamar szerelmes,hogy kiszűrjem józan ésszel,ha valaki csak lyukra megy. Igen kicsit megfosztom magam a Carpe Diem érzéstől,de nem bízom meg senkiben és így sokkal másabbul állok hozzá a dolgok nagyjához. Lényegre térve olyannyira megkedveltem,hogy a képeit nézem,róla álmodok,mindig ő jár a fejemben. Tudom mikor van fent. Mielőtt bárki azt hinné,hogy szerelmes vagyok,ahhoz ennél kicsit többre volna szükségem,mint az internet és egy cuki pofa meg pár kép.

Igazából nagyon zavar,hogy nem beszélünk egy ideje. Csomót gondolkoztam,hogy megbántottam-e. Vissza is olvastam nem egyszer a beszélgetést. Két embernek is megmutattam anyukámon kívül,hogy mit gondolnak,nehogy az legyen,hogy csak elnéző vagyok. Mindegyikük azt mondta,hogy nem írtam bántót,csak azt ,ami a valóság. Nem tudom. Megkérdeztem barátnőm barátját is,ő azt mondta hagyjam a picsába,mert van neki más azért vagyok leszarva. Nem tudom feldolgozni. Érted végre volt egy ember akivel talán kölcsönös volt a dolog és elrontottam vagy nem tudom.
Vagy lehet Isten sem akarja,hogy végre kicsit boldog lehessek újra.

Mi célja lehet velem,ha mindig ilyen szakadékokkal állít szembe?Mindig tanultam a hibáimból,de most nem értem mi értelme van ennek,mit akarhat tanítani nekem.

Mai napig reménykedem,mint egy óvódás,hogy na ma írni fog. De azt hiszem csak egyre jobban lehangoltabb vagyok tőle,mert nem érzem már,hogy fog,csak eltelnek a napjaim.

Furcsa,de hiányzik. Ez elég gázul hangzik..

Szerettem beszélgetni vele. Úgy éreztem végre olyat találtam,akivel megtalálom a békés kapcsolatot. Azt,amire vágyom. Úgy néz ki tévedtem. Akkora reményt fűztem hozzá,hogy ennél nagyobbat nem is koppanhattam volna.

Mindenesetre,ha olvasod,(bár kötve hiszem),akkor köszönöm a vidám pillanatokat,a hajnalig tartó beszélgetéseket. Hiányozni fognak,sőt már most hiányoznak. Remélem továbbá,hogy minden vizsgád remekül sikerül és életben megtalálod azt,akire,-és amire vágysz.

Sok sikert,Zsanett.

Nos,úgy gondolom a „szőke herceg” még várat magára,bár már abban sem hiszek,hogy valaha lesz. Addig is az olvasásba menekülök,mint szokás szerint,ha egyedül érzem magam,vagy,ha valami bánt. Három nap alatt csak 3 könyvet olvastam ki. Lassan táblázatot kell vezetnem a kiolvasott könyveimhez,mert az utóbbi 2-3 évben szerintem meghaladtam a 2-300 könyvet.

Nem is rossz ötlet..legalább valamivel elfoglalom magam. Sőt neki kezdek végre a saját könyvemnek,ami már elkezdtem,csak sosem volt időm írni.

 Bloggerek vigyázzatok. A szabadság ára egyszer még besteller lesz. :)

Jó éjt!

Haliho! :)

Mostanában jó napjaim voltak,annak ellenére,hogy fárasztó hetem volt.Úgy érzem,hogy kezdek magamra találni. Nem,mintha eddig olyan elveszett bárány lettem volna,hanem,mert nem volt alkalmam megnyílni különböző rossz tényezők hatására,amik vissza fogtak.:)

Sok sikerélményem van mostanában,és ez baromi sok pozitív energiát ad,amitől jó kedvű,barátságos és boldog leszek. Itt van például a csipke készítő szakkör.Imádom! A tanárnő nagyon rendes türelmes. Tudjátok annyira megfeledkezem a jelenről,hogy amikor csipkét verek csak az van.Eltűnik minden és csak erre a gyönyörű hobbira tudok koncentrálni.Kiűz minden gondolatot és csak kántálom,hogy "csere-ráhajtás csere".Mondjuk azt hiszem ezt,csak azok értik,akik tudják miről beszélek.

Edzés

Kondiban is baromi jól teljesítek,és ezt már mások is észrevették,mert alakulok testileg,noha ruhában nem látszik annyira. Megismerkedtem pár új testépítő sráccal,egész kedvesek,ha elakadok mindig segítenek..Kis cukik..egyszer meghálálom,ha nagy leszek. :D
Apropó ismerkedés.Basszus az a srác a kondiban..hú ha ,te jó ég.Múltkor lementem edzeni,de semmi kedvem nem volt,sőt még annál is kevesebb.Aztán megláttam és azt hiszem nem kell bemutatni milyen,amikor "direkt" bénázól,mint egy lúzer és Ő észrevesz.

Azok a barna szemek,te szentszar,az a csibészes mosoly.Viccet félre téve elég jó kiállású pali.Ránézel és a megtestesült férfiasság. Tipikusan az a srác akinek végig simogatnád a bicepszét és közbe folyna a nyálad.Nos épp tricepsz gyakorlatot csináltam,de olyan gépen,amin eddig még nem voltam. Szerintem megsajnált,mert hát rosszul csináltam,erre odajött és mondta,hogy segít.

Megfogta és megmutatta a gyakorlatot. Fú,édes anyukám órákig tudnám nézni.Aztán jött a vádli gyakorlat.Rohadtul rosszul használtam eddig és odajött hozzám(épp pihentem egy 2*20-as széria után),hogy esetleg használhatná.e,amíg pihenek. Ó igen persze akár többször is..,ja ö persze. :D

Miután visszaengedett mellettem levő gépen kezdett el gyúrni. Látta,hogy csinálom és odajött ismételten,rám mosolygott és kérdezte,hogy ne haragudj meg és kibillentette a vádli gép fogantyúját,mert amúgy utólag elnézve szart sem ért,amit csináltam,mert nem ment olyan mélyre,mint a lehajtatott karral.Jót röhögtem magamon,na és persze szerintem ő is.Egyetlen egy csávóm sem volt ilyen izmos.(Mostanáig...hmm haha...erről még nem pletyizünk....)Szóval megmutatta,meg még pár szót váltottunk,vicces vagy nem meglát és mosolyog.Múltkor pont mellettem edzett "tök véletlen ugyebár".Mindenesetre örültem neki.

Pénteken meg egy másik sráccal kerültem hasonló helyzetbe.Nos őt is láttam pár párszor lent,de annyira nem néztem meg,de cuki volt,hogy mindig köszönt,ha belépett a helyiségbe. Pénteken már pont a végét jártam az edzésemnek,amikor a futógépről látom(az ablakból visszatükröződik és a sötét miatt látom),hogy hasazik és közben felém(futógép fele) néz.Futok egy ideje,hátra nézek és nincs ott,ó mondom elment..Aztán kisebb kisugárzása híján megéreztem,hogy mellém állt. Hú ha. 

Elkezdett ő is a futógépen kardiózni Közben én zenét hallgattam szokásosan.Nem tudom miért de ránéztem és..belevesztem a szemeibe.Mogyoró barna volt kellemes,meleg.Kellemetlenül éreztem kicsit magam,így kínomban elmosolyodtam él gyorsan elnéztem. Még egyszer összetalálkozott a tekintetünk hát basszus nem megy nekem ez a szemezés dolog..vele,így megint elmosolyodtam és elnéztem.Igazából nagyon elgondolkodtatott a srác,mert nem tudtam eldönteni,hogy tetszik,vagy,hogy nem. Egész futópados munkásságom során éreztem,hogy néz,plusz az ablak visszatükröződő sötétségéből is láttam.Próbálta felvenni a szemkontaktust,de nem mertem rá nézni. Ó jaj. Ma pedig megtudtam,hogy friss nős. Felbecsülhetetlen! :D
Ilyenkor felmerül a kérdés,hogy mi a francért nézett ennyire feltűnően?

Mai edzés nem volt rossz,bár hulla fáradt voltam egész nap,alig ettem,így kicsit lement a cukrom edzés közben és remegő kézzel lábbal csináltam végig az edzést. Egyik férfi észre vett és jó tanácsokkal látott el arra az esetre,ha még egyszer ilyen történne. :)

Egyébként tök jó érzés,hogy már megismernek és mosolyognak rám az edzők és az emberek is. Szeretek ebbe a közösségbe járni,mindenki közvetlen és egy célt hajt:az egészséget!

Kicsivel több,mint egy hónapja járok ide,rendszeresen,egyetlen egy kihagyásom sem volt.
Ma elmentem nadrágot venni,mert reggeli balesetemben kiszakadt. Hát baromira meglepődtem,mert két ruhamérettel kisebb nadrágot kellett vennem,mert tököm volt a nagy méretben és lógott rajtam.

Eszméletlen boldog vagyok és áááááááááááááááááááá de jóóóóóó!!!!!!!! :D

Nem ez az egyetlen változás,amit észrevette magamon. Sajnos a legrosszabb hatással a mellem fogyása okozott gondot.Na azt sajnáltam,mert azt az egy dolgot szerettem magamon. 2 év alatt több,mint 2 méretet fogytam mellből,ami eléggé megérint engem,hisz ami eddig E-s méret volt az most csak C-s :(

Ami viszont a "jó",hogy egyre nagyobbak a striáim a "fogyás".. rossz ez a szó,mert nem fogytam,tehát inkább az átalakulás miatt.Kezdenek bejönni most már a hasamhoz is,amit eddig sehogy sem tudtam elérni. Kicsit lejjebb ment a pocim és kezd középen az a szép kis csík lefele menni,ahogy szálkásodik.Na az annyira gyönyörű! Lábaim még izmosabbak lettek..a karjaimról ne is beszéljünk.Lassan,de biztosan kezd eltűnni az integető izmocskám! :D Kitágultak az ereim,frissebb vagyok,mint valaha! Ahol kezd vékonyodni a háj réteg,ott már sokkal erőteljesebben kikukucskálnak a ereim :)

Viszont most már elég ennyi a kondiból. :P

Barátok

Tudjátok eléggé el voltam veszve mindig is a barátokkal.Mindig csak egy ideiglenes szakaszt határoztak meg az életemben. Mindig abban buktam el,hogy kötöttségek nélkül megbíztam valakiben,aztán még is hátba szúrt.
Az utolsó három" barátom/barátnőm" sem volt ez alól kivétel. 

Pont a mostani barátnőm az,aki segített eljutni oda,ahol most vagyok. Segített felállni egy rossz kapcsolat után.Segített nekem újra kezdeni.Ott volt nekem jóban,s a rosszban egyaránt. Tudjátok már 8 hónapja vagyunk barátnők és egyszer sem csalódtam benne,Egyszer nem élt vissza a bizalmammal és egyszer nem hazudott a pofámba. Ő az egyetlen olyan barátnőm,akivel nem veszekedtem,aki tényleg ott volt,ha kellett és nem csak mondta.Ő az ,aki tényleg az arcomba vágja,ha egy idióta vagyok és akármilyen rosszul esik,utána belátom,hogy igaza volt.Tudjátok miért? Mert nem az az igaz barát,aki helyesel mindenre,hanem aki akkor is megmondja a frankót,mikor hülye vagy.Ő ilyen.Mindenkinek ilyen őszinte barátot kívánok.

Rettentő sokáig úgy gondoltam,hogy bennem van a hiba,mindig magamat vádoltam,és tudjátok mit? Lehet,hogy nem vagyok tökéletes,de nem csak én rontottam el a dolgokat!Bármelyik kapcsolatot veszünk,az bizony két emberből áll. Nem mindegy,hogy hogyan oszlik meg ez az arány. Eddig mindig úgy,volt,hogy beletettem 110%-ot és a negyedét nem kaptam vissza.Kellett valami,persze a hülye Zsani mindig ott lesz.De amikor nekem kellett..? Bocs nem érek rá,vagy elvolt intézve egy hülye vagy beképzeled szituval.Remélem ő most már itt marad velem bármi van.Nagyon sokat változtam jó irányba! Megtanultam leszarni mások véleményét,semmibe venni azokat az embereket,akik rosszat akarnak,hisz egyszer úgy is belesétálnak a saját csapdájukba! :D
Megtanultam mosolyogni bármi is történik,hiszen minden okkal van és ez az ami hozzájárul a fejlődéshez.
Csalódsz? Szarni rá,ennél már csak jobb jön,pont ezért.

Rosszakarók

Van az a tipikus mondás,hogy barátból lesznek az ellenségek.Te,hogy ez mennyire igaz!
Eddig még nem tapasztaltam meg ezt,aztán muszáj volt.:)
Biztosan veletek is történt már olyan,hogy jóban voltatok valakivel,aztán hazudott neked,egyszer,kétszer..sokszor és téged próbált beállítani a szar szemétnek.Te hittél neki,lelkileg roncs voltál,aztán jött valaki,aki kihúzott az önmarcangolásból és idővel minden rohadt titokra és hazugságra fény derült.

Nos,pontosan ez van velem is most,tehát király vagyok és többet nem nyomom el az ösztöneim,hanem hallgatok rá.Mert amit érzek az az eddigi egy évben be is jött(csak azért egy év,mert eddig nem hallgattam magamra).

Nem is meséltem,hogy bejelölt egy srác vasárnap egy közösségi oldalamon. Nem ismertem egye fene visszajelöltem,de részlegesen tiltottam,mert számomra elég furcsa volt.(Lehet azért,mert aznap regisztrált? :D)
Ma egy különleges eset utáni időpontban rám,írt,hogy milyen szexi vagyok bla bla bla nyáladzás felsőfokon.
Először a regisztrálása volt furcsa,aztán az,hogy csak egy félmeztelen kigyúrt képe van fent,aztán az,hogy alapvetően tudom az ilyen srácok nem az én fajtámra buknak,hanem a mű bullokra. Kérdeztem,hogy honnan ismerjük egymást,aztán írta,hogy love.hu-ról vett fel. Na itt elkezdtem kacagni,mert nem vagyok fent ilyen oldalon.Aztán erre azt írta régebben fent voltam és a facebook(hát ezen sírtam!!!!!! :D) magától bekonvertálta az ottani ismerőseit.Na mindegy,rákérdeztem,hogy miért pont most regisztrált facebookra. Jött a kamuduma,hogy,mert feltörték a másikat,amin ismerősök voltunk. Kapva az alkalmon megkértem,hogy ugyan linkelje már be a régi adatlapját,mert nem ugrik be kicsoda. Nos hát azt válaszolta,hogy egy pillanat megpróbálja. Hát öregem azóta is várom. Törlés volt az eredménye ennek az egésznek,de gondolom mondanom sem kell.

Nem akarom az ördögöt a falra festeni,de van pár sejtésem,hogy ki/kik állnak e mögött. Sajnálom,hogy nem sikerült átvágni,mert jóval okosabb vagyok,mint ti,de feldobtátok a napomat,köszönöm. Ismét megmutattátok meddig tudtok lesüllyedni,de visz még lejjebb is az út csak várjatok! :D
Fel is út,le is út.Egyszer mindenki belesétál a saját csapdájába.Kivétel nincs. :)

Ilyenkor már csak röhögünk az embereken és megszánjuk őket(na jó ez még viccnek is rossz,rohadjon meg az ilyen ahol van.:D )valamint megértjük és összerakjuk a hiányzó puzzle darabkákat.Fenomenális ez az érzés de komolyan. :D Mikor tudod miért volt furcsa,miét cselekedte azt amit. Tudod akkor derül ki,hogy mennyire gyűlölnek az emberek,amikor elmondják az összes kis féltett titkocskádat annak,akinek nem szeretnéd,hogy tudjon róla.

Nos igen vicces dolgok ezek,de király érzés fölényben lenni. No,de nem vagyok kárörvendő,hisz mindenki van fent is és lent is.
Azt hiszem én most elég sokáig voltam lent,szóval megérdemeltem az igazságot és a fent létet.

Szóval, újult erővel,kicsit magabiztosabban és sokkal okosabban indulok neki ennek az új kezdetnek.
Lehet néha szívat ott fent valaki,de mentségére legyen sokat segít abban,hogy bölcs,tapasztalt legyek,szóval köszönöm,hisz mindennek oka van.Mindenki okkal kerül bele az életedbe.

Hibás szerelmek azért,hogy tanulj a hibáidból,hogy mit ne engedj a másiknak.
Barátságok pedig azért,hogy tudd,hogy kiben bízhatsz őszintén.

Mindig gondolj arra,hogy ennél már csak jobb jöhet,hisz olyat,ami már volt,és rossz volt,nem választunk! ;)

Blogom

Nem is meséltem nektek,hogy szinte naponta jönnek oda emberek hozzám,hogy milyen királyság a blogom!
Tanácsot kérnek tőlem,megdicsérnek és tisztelnek. Tök jó!

Persze vannak rossz véleménnyel rendelkező egyedek,de az százból egy..az ő véleményére meg nem adok. :P ;)

Végezetül kedves olvasóim,itt egy idézet,amit megfogadtam és sikerült felállnom a padlóról.
Rossz napod van mindig gondolj arra,hogy erős vagy és sikerülni fog,hisz ha nem így lenne odáig sem jutottál volna el,mint ahol most vagy! :) <3

Jó éjt! :)

Senki sem fog olyan keményen ütni,mint az élet.
De nem ez a lényeg,hanem az,milyen erős ütéseket
tudsz elviselni és haladni tovább.
Most,hogy tudod mennyit érsz,menj és szerezd meg,amit akarsz.
De el kell viselned az ütéseket,és nem mutogatni másokra,hogy
emiatt,amiatt,vagy más miatt nem lehetsz az,aki lenni akarsz.
Ilyet csak gyávák tesznek,és te nem vagy gyáva.
Te jobb vagy annál.

Szép estét!

Mai napi posztom a segítség adásról fog szólni,illetve személyes véleményemről.

Mivel negyed négyig vagyok suliban,így mire hazaérek van vagy öt óra,ezért elhatároztam,hogy egy megállóval előbb szállok le,és nem megyek haza ebédelni,hanem egyből kondizok,hogy ne húzzam az időt,mert nincs kedvem korom sötétben baktatni a sötét utcákon.

Sétálok és észreveszek egy kisfiút,látom,hogy görnyedten megy és baromi nagy a táskája.
Oda megyek hozzá,köszöntem és kérdeztem,hogy nehéz a táskád?
Mondta,hogy igen eléggé.
Nos én cipeltem a sulis cuccaimat+ az edző cuccomat,de ettől eltekintve megsajnáltam a kis srácot.
Mondtam neki,hogy nyugi nem lopom el és levettem a táskát a válláról és átraktam az enyémre.Megmondta merre lakik és elkísértem hazáig,ami valljuk be rohadt messze volt a megállótól.
Kissé megijedt,de mondtam,hogy csak segítek.Út közben elbeszélgettem vele,mondtam,hogy a mi táskán anno nem volt ilyen nehéz,mert suliban hagyhattuk a cuccunkat a szekrényben stb. Kiderült,hogy mindennap több,mint egy kilométert sétál hazáig öccsével együtt. A kis srác sacc per kábé 12-13 éves lehetett. Próbáltam oldani a hangulatot,ne tűnjön úgy,hogy szegényt terrorizálom,aztán feloldódott,és mesélni kezdett a hobbijáról,hogy pin-pongozik,hogy a szülei este 6-ig dolgoznak.

Szörnyű,hogy Magyarországon nem tud a család együtt lenni,mert mindenki azon gürizik,hogy el tudja tartani magát és a családját.
Ezért sokszor hajlandóak vagyunk megszakadni és több állást vállalunk,hogy ez sikerüljön.
Noha ezt a gyerekek még nem értik meg,idővel belátják,hogy miért is nem engedett anya és apa ezt meg azt.

Kegyetlen dolog,hogyha megnézünk egy tök átlagos családot,például két felnőtt(anya és apa) és átlagos két gyerek.
Tegyük fel,hogy a családnak van egy nagy háza kerttel ,ahol minden gyereknek külön szobája van,plusz a szülőknek is.Ugye a jó magyar ember önerőből nem tud venni egy házat,így rászorul a hitelre,ami alsó hangon legalább 10 millió forint.Tegyük fel,hogy szar a forint,ezért deviza hitelben(svájci frankban) veszik fel,mert akkor olcsó.
Jó esetben 10-15,de akár 20 évig fizeti az ember,s mégis úgy látszik,mintha soha nem fogyna el a maradék vissza fizetni való pénz. Nos általában(vegyük a példát) ha 10 milliót veszel fel,akkor tuti biztos,hogy számítanod kell a duplájára,amit vissza kell fizetned. Legyen ez 20 éven keresztül havi 40 ezer forint(és még nagyon aranyos voltam).Mivel tuti lesz banki baki az elkövetkező években,ezért hopp a szar forint még is tök jó lesz és a svájci frank megemelkedik.Ekkor van egy család szarban,mert akkor szinte duplájára nő a hitel,tehát kb 80 ezret kell fizetni havonta. Ha beleszámoljuk,hogy egy átlagos ember havi fizetése (alsó hangon sokat mondok,de) legyen átlagosan 100 ezer forint.Van két szülő,tehát ez akkor 200 ezer forint.
Vonjuk le ebből a 80 ezer hitelt. Nos marad 120 ezer.Vonjuk le belőle az átlagos költségeket(víz,gáz,villany),ez körülbelül 100 ezer forint,így marad 20 ezer forint.
Ez a húszezer forint arra megy el általában,hogy ne dögöljön a család éhen egy hónapon át.

Ha mindezt össze vetjük akkor luxus cikk egyáltalán nincsen benne.Luxuscikken nem az édességet és az ékszereket értem.Hanem például egy pár napos Balatoni kiruccanás,egy túra,egy családi program.Nincs rá pénz.

Szabadon kijelenthetem,hogy a magyar ember boldogtalan,mert nem tudja az élethez elfogadható minimális létformát hozni,amit megérdemelne ennyi gürizés után. Ahol a munkában szarrá alázzák,ahol nem érzi jól magát,frusztrált. 

Kérdem én,csodálkozunk,ha pár évtizeden belül kihalnak a Magyarok,mert mindenki külföldre megy a jobb megélhetésért?
Csodálkoznak azon,hogy több a halál,mint a gyermek születés?
Ebbe az országba én sem szülnék szívesen gyereket,mert nem hogy egy gyereket,hanem saját magamat sem tudom eltartani.
A másik fele,hogy anélkül a 3 feltétel nélkül biztos nem szülnék gyereket amik a következők:

• Biztos alap(ház)

• Komoly társ,aki megbízható(gyermeke(I)m apja)

• Rendes munkahely(fizetés)

Vajon mért van az,hogy sok húszon-harminc éves felnőtt emberek még mindig a szüleik hátán élnek? Nincs kilátás eben az országban.
Mindig egyre több adót rónak ki ránk,de miből fizessük meg amikor megélni sem tudunk?
Tudjátok nagyanyáink mondták jól,hogy lehet szar volt a Kádár korszak,de legalább mindenkinek volt munkája tisztességes fizetéssel és megélhetéssel!

A családok folyamatosan húznak szét,mert nincs idejük egymásra. Mindenki szarrá dolgozza magát a semmiért.Azért,hogy kormánynak ne kelljen adót fizetni önerőből.De persze arra van pénz,hogy egy ex miniszterelnöknek 8 milliárd forintos"végkielégítése" legyen,mert elvonult nyugdíjba.Ki nem szarja le,mikor mi odakerülünk,nekünk már nyugdíj sem lesz,mert azt is elveszik tőlünk.Ahogy mindent.Röhög rajtunk egész Európa..hozzáteszem tök jogosan,mert nevetséges,ami itt folyik.

Na mindegy nem is húzom fel magam ezen,én úgy is lerakom a felső fokú angolom és megyek ki külföldre.

Aloha.

Haliho!

Ez a posztom az első konditermes edzésemről fog szólni. :)

Soha életemben nem voltam kondi terembe tegnapig.Nyáron apukámmal megnéztük a helyet,de nem vettük meg végül a bérletet,mert nem volt rá se időnk,se elég motivációnk.

Én személy szerint már kezdtem elfogadni magam,de mindig jön egy személytől a löket,hogy nem vagyok jó úgy ahogy vagyok és valószínűleg ezért is vagyok önbizalom hiányos,mert 20 éve hallgatom,hogy nekem 60 kilónak kéne lennem és csak úgy találhatok párt,enélkül nem vagyok teljes ember bla bla bla..

Mielőtt bárki azt hinné nem feltétlen fogyás miatt mentem le a konditerembe,hanem azért,hogy legyen valami sport az életemben újra. A másik,hogy szeretnék boxolni menni,de a mostani kondim nem a legjobb hozzá,így szeretnék ráerősíteni,no és persze az sem baj,ha fogyok tőle,de nem ez a tényleges célom.Leginkább formásodni, és jó erőben szeretnék lenni.

Tegnap ledolgozása után hazaértem körülbelül kettőre.Megkajáltam aztán fater felhozta,hogy menjünk el. Nos jó összepakoltam és mentünk.Kiváltottuk a jegyet aztán átöltöztünk és neki láttunk először a karnak.
Bicepszre és tricepszre dolgoztunk 3 X 15 vagy 3 X 20-as szériákban. Vicces,mert az ember azt gondolná,hogy elsőre mi nekem az a 3 kiló súly/kar,hát aztán a végén az utolsó széria elég nehezen ment,de megcsináltam.
Eveztünk 3 X 20-as szériát,aztán fekve nyomás következett. Nos azon szó szerint beszartam,pedig még súly sem volt rajta,csak maga a 20 kilós rúd. Lehet viccesnek, meg nevetségesnek tartjátok,hogy nem bírtam el,de basszus a büdös életben nem voltam kondi terembe,így nem igazán vannak előtérben azok az izmaim amik ehhez kellenek.

Ezek után átmentünk a kardió részlegre.Mivel van egy nem kis súlyom,amit cipelek nap,mint nap,így a lábrész annyira nem hatott meg,hisz bazi izmos lábam van alapjáraton.Azért a tárogatás az jó volt hiszem a belső combizmom van kicsit megereszkedve a régebbi fogyástól és megmaradt bőrréteg nem akart eltűnni.

Törzsfordító gép is tetszett,bár az még annyira nem megy tökéletesen :)
Aztán rámentem egy giga fura gépre. Olyan mintha hegyet másznál..Először apa kezdte használni,de nem csinálta 1 percnél tovább,mivel neki elmondása szerint kicsi volt a gép mert begörnyedve ment vele.Aztán ráálltam én.Apa tök kedves volt kapásból 20 perc zsírégetésre tette a gépet..Míg nem látta levettem 10 percre,de már 5 percet megcsináltam így annyival nem lett kevesebb...(10 perc alá nem engedte a gép)Ő addig elment máshová csinálni valami edzést.Aztán visszajött és látja,hogy rajtam folyik a víz mindenhol és fújtatok mint a ló..erre megkérdezi,hogy na hatásos.. Mondom ááááááááá dehogy tök lassú. :D
Na mindegy lehúztam 15 percet és úgy néztem ki,mint akit a medencéből rángattak ki :D
Majd öt perc taposógép jött. 

Mindennel végezve vissza mentünk az öltözőbe szaunázni majd fürdeni és irány haza.

Hát kifulladtam aznapra,de megérte,mert a mai nap olyan izomlázzal ébredtem,hogy most már tudom,hogy legalább van! :D
Kicsit fittebben keltem fel,mint szoktam és végre tudtam 9 órát aludni nem csak 5-7-8-at :)
Számomra pozitívan telt ez az edzőtermi időtöltés,és ami a legjobb volt,hogy nem röhögtek ki,pedig tökre beparáztam tőle,hogy ez lesz és elbizonytalanodok.

Legközelebb hétfőn megyek,szóval várom már nagyon. Lemértem magam,így most minden hónapban figyelem az eredményeimet és a kondimat. :)

Majd még írok :)

Sziasztok! 

Mai posztom a telefon hátlap kicsinosításáról fog szólni.

Mivel elég különleges telefonom van,így Magyarországon nem tudok rá se tokot,hátlapot meg főleg nem tudok kapni rá.
Egy ideje már gondolkoztam rajta,hogy hogyan tudnám a snassz fehér hátát valami kis csinos nőiessé tenni.

Arra jutottam,hogy ma elmentem venni egy gyönyörű szalvétát.Otthon volt decoupage ragasztó,így feltaláltam magam. Szerintem mindenki ismeri,de azért megmutatom,hogy mit csináltam vele képről képre,ha esetleg kedvet kapnál ,hogy te is "diykedj" egyet (Diy= Do it yourself-->készíts házilag).

1.)

Vegyél egy szép szalvétát ami ízlésednek megfelelő! :)

2.)

Ezután mérd rá a szalvéta belső,nem mintázott felére a telefonodat,és rajzold körbe.

3.)

Vágd ki a formát aprólékosan és precízen. Ha ezzel megvagy,akkor válaszd szét a szalvétát egy rétegűre!(Nyilván a mintás részt fogod használni,úgyhogy azt ne dobd ki a többi nem fog kelleni!:) )

4.)

Ezután kend be kb a negyedét ragasztóval vízszintesen. Azért csak a negyedét,mert nem biztos,hogy elsőre illeszkedni fog és ne ragadjon minden össze vissza.Ha ezzel megvagy akkor a tetejét is kend le VÉKONYAN a decoupage ragasztóval és hagyd száradni!

5.)

Voila,kész! :)

Halihó.:)

Mostani bejegyzésem a kedvenc könyvemről fog szólni.
Mégpedig Katy Evans-Valós című könyvéről.

Ezt a könyvet a héten olvastam el másodszorra és még biztos vagyok benne,hogy vagy 50-szer elfogom olvasni.
Lényegében a könyv egy boxoló pasiról szól(Remington Tate"Szökőár"),aki a világ minden részén turnézik.
Egyik turné helyszínen két huszonéves lány megnézi a meccset a barátnő(Mel) hatására,aki imádja a küzdő sportokat és nem mellesleg odáig van Remyért.
Minden csaj ujjong a mérkőzésen ,de Boorke, Mel barátnője nem.
Nem igazán van oda a küzdősportért és nem is érti,hogy hogyan rángatta ide Mel egy rohadt pasiért,akiért rajong
.Aztán meglátja Remy-t a tökéletes testű igai szexualitást sugárzó férfit,aki csak rá néz és őt szúrja ki a közönségből.
Brooke pillangókat érez a hasában és egyszerűen úgy felizgult magára a látványra,hogy kellemetlenül érzi magát ezért kibontakozik a tömegből a mosdóba.

Ahogy megy hallja a bíró felkonferálását,hogy milyen gyors menet volt érzi,hogy mögötte lépked valaki,amint megfordul ott áll teljes magasságban Remigton izzadó testtel fújtatva és csak annyit tud kibökni,hogy a neved..Mi a neved?
Aközben a nép kitódul az arénából és a barátnője válaszol Brooke helyett,hogy Brooke Dumas a neve.A kis cserfes barátnője még a számát is kikotyogja.
Pár nap elteltével,sem csörög a telefonja a lánynak,majd a háza előtt egy nő átad egy levelet,amit a boxoló küldött.A levélen 4 db első sorba szóló belépőjegy van a következő meccsére a pasinak. Elmennek és végül felhívja őt és a barátait a hotelszobájába.
Először azt hinnénk,hogy na ez az a szexuális feszültség növekedésével  végre megadják magukat és bumm szex.
Hát nem..körülbelül a 150. oldal körül kezdenek el hasonlókat cselekedni,de addig a pontig már körömmel kaparom a falat,mert annyira várod már azt,hogy egymásnak essenek,hogy nem igaz. Te is frusztráltan érzed magad ezt is érzed amit Brooke.

A könyvről több spoilert nem mondanék,hiszen én már elolvastam,te még nem. :)
Ha kedved támadt elolvasni a könyvet akkor szánj rá időt,mert nem fogod tudni lerakni! :D
Szexuálisan túlfűtött kis regény én imádom. :)

Itt a leírása:

Forró. Szexi. Izmos. Fájdalmas. Valós. Perzselő nemzetközi bestseller, mely elsöpör mindent, amit korábban a szenvedélyről képzeltél… 
Remington Tate rossz fiú hírében áll a ringben is, ringen kívül is. Gránitkemény teste és nyers, állati ereje őrületbe hajszolja női szurkolóit. Neki azonban attól a pillanattól, hogy a szemébe nézett, nem kell más nő, csakis Brooke Dumas. Vágya színtiszta, ellenállhatatlan és VALÓS. 
Brooke számára álomállásnak tűnik a jól fizető új, sportterápiás munka: karban tartani Remington testének tökéletes gépezetét. De mialatt vele és csapatával sorra látogatja a földalatti harc veszedelmes arénáit, Brooke testében is fellobbannak a legősibb vágyak. Ha volt is olyan pillanat, hogy Brooke és Remy csak flörtöltek egymással, hamarosan mindkettejükben kibontakozik az erotikus megszállottság, és kapcsolatuk ennél is többel kecsegtet. 
Izzó vágyuknak azonban sötét oldala is van. Vajon képesek lesznek-e kitartani, amikor fény derül Remy legmélyebb titkára, és Brooke-nak családja segítségére kell sietnie – vagy hirtelen minden, amit olyan valósnak véltek, szertefoszlik, mint a káprázat?

Néhány kép a karakter elképzelésről. :)

REMINGTON TATE "SZÖKŐÁÁÁÁÁÁRRR" :D

Nos itt két kép arról,hogy szerintem melyik passzol Remy karakteréhez a legjobban:

BROOKE DUMAS

Együtt :3

Jaaa igen egyébként még van több kötete is a regénynek,igaz angolul,de szorgosan fordítgatom le magamnak,mert felcsigáz a könyv és kell a folytatás..olyan,mint a drog..függsz a könyvtől.

Jó olvasást :)

Halihó!

Nos,a mai posztom a felnőtt gondolkodásmód,valamint a gyerekesség nevében fog íródni.

Számomra egy ember nem akkor lesz felnőtt,ha betölti a 18. életévét. Szerintem az ember akkor lesz felnőtt,ha túl tud lépni a gyerekes dolgain,mint például a beszólogatás ember társainknak,cikizés,vagy flegmaság másokkal.
Valamint el kezd komolyan gondolkozni és nem csak amának él,hanem gondol a jövőjére,a céljára.

Az is megemlítendő,hogy személy szerint és viccesnek tartom azt,amikor Z rosszban van X-el és,mivel Y a barátjaezért ő is rosszban van Z-vel,holott neki semmit nem ártott.Ez abszurd ember!
Nem baj,megértem,hogy barátok vagytok.Legyetek is tök jó,meg heppi.
De elgondolkodtál-e azon,hogy mi is a problémád Z-vel?Nem ártott neked,még csak rosszul sem néztett rád. Sőt rád se néztett.
Köszönt,ahogy egy illemtudó emberhez illik,HA már ismerik egymást valahonnan. Független iskolából,munkahelyről..buliból..lényegtelen.

Azt hiszem,hogy nekem a büdös életben nem jutott el az agyamig,hogy mért jó másokkal bunkózni és megalázni őket?
Te hogy éreznéd magad,ha kövér disznónak neveznének?
Ha azt mondanák rád minden egyes nap,hogy "Grr...kalóz". Nem hiszem,hogy élveznéd.
Mielőtt bárkiről is ejtesz egy szót ugyan magadba nézhetnél,hisz TE SEM vagy tökéletes SŐT.
Mellesleg azért,mert valaki nem szimpatikus neked,nem kell bunkónak lenni,főleg ha egy szót sem váltottatok.
Ismeritek egymást köszönsz,kész tovább mész.

Ezeket együtt véve,tudjátok nem is annyira rossz,amikor ilyen történik veletek,két okból.
1.)
Az ember magát írja le a megnyílvánulásaival,ez az ő szegénységi bizonyítványa saját magáról.
Mindenki azt viszi magával,amit a családjától kapott. Ha otthon nem figyelnek rá,akkor tesz azért,hogy a környezetében igen.
Például feltünően csúnyán beszél,verekedik.Nem próbál beilleszkedni sehova.
Kívétel nélkül csak érdekbarátok és hamis barátok veszik körbe,akik szinte a legnagyobb bajnál eltűnnek.
Igen,neked biztos ez a "barát"fogalma..sajnos nálam nem.
Annyira kicsi az önbizalma,hogy nincs saját véleménye és mindenki szavára helyesel és bólogat,mint a pincsi kutya.
Nincs tisztában a szava súlyával és nem gondolkodik logikusan,jó inkább sehogy nem gondolkodik..
2.)
Erősebbé tesz,mert megtanulod idővel,hogy mennyivel jobb vagy náluk.
Többet fogsz elérni az életben és nem csak tengsz-lengsz,mint gólya fos a levegőben,hanem vannak céljaid,amiket véghez akarsz vinni.

Többnyire úgy,gondolom,hogy ezek az emberek soha nem nőnek fel,vagy csak nagyon lassan,úgy 60 éves korukra.
Sajnálom késő.

De abban biztos vagyok,hogy ezek az emberek egyszer magukba néznek,viszont nem lesz bennük annyi,
hogy azt mondják neked a szemedbe,hogy bocs elbasztam anno,ne haragudj.

DE! Van kivétel.
Egyszer volt egy nagy incidensen még kilencedikben 2009-ben.Sajnos bele mentem gyerek fejjel abba a hibába,hogy elfogadtam osztálytársamtól pénzt és nem tudtam időben vissza hozni az összeget,mert épp nagy szegénység volt nálunk.
Lényeg,hogy már ott tartottak,hogy meg akarnak verni és pedig nem beszéltünk nagy összegről 1500 ft ha volt.De sajnos otthon ennyire se tellett.
Mamámtól kellett kölcsön kérnem,hogy kifizessem a tartozásom.(Amit megjegyzek nem akartam bebúrni és eltusolni,mert nem az a fajta ember vagyok.
Bármikor kölcsönkértem valakitől még csak 10 forintot..azt is vissza adtam!)
Visszatérve a témára,utána én voltam a szar szemét ember,gyűlöltek az osztálytársaim és nagyon lelki beteg voltam.

Évekkel később azzal a lánnyal mentem le a mozgólépcsőn akivel az incidens volt.
Tudjátok mit mondott? "Bazd meg Zsani,mi mekkora köcsögök voltunk veled.Ne haragudj."
Én erre csak azt feleltem,hogy tudod mit,nem haragszom,mert tanulópénz volt számomra és megerősített.
Legbelül ujjongtam olyan jól esett még ha nem is egy nagy dologról van szó,de nekem nagy dolog volt.
Látjátok itt van a különbség ember és ember között.
Van,aki félre tudja rakni az egóját és a büszkeségét,van aki a büdös életben sem,mert ki ha én nem ember típusba tartozik.

Valószínűleg még mindig nem vagyok az az ember,aki lenni szeretnék,de minden ilyen kis megalázás,bunkózás és flegmázás megerősít.
Idővel már csak röhögni fogok az egészen és olyan kemény leszek,mint egy megcsiszolt gyémánt.

So,Thanks for haters,you makes me strong ;)